Kávéklub

A kávé egészségtelen, túl sok kávét iszol és a többi – gyakran hallunk ilyesmit, de vajon tényleg így van? Tudományos tény: a kávé tényleg lehet egészséges, minden attól függ, mikor, milyet és mennyit iszunk belőle.

A múltkor láttam a Tűsarokban, hogy egy belgyógyász nyilatkozott a kávé élettani hatásairól meg arról, hogy egészséges-e a kávéfogyasztás (ha valaki esetleg kíváncsi rá, ez a rész volt). Erről jutott eszembe, hogy nem lehet eleget foglalkozni ezzel a témával, pedig azt hiszem, fontos hangsúlyozni, hogy a kávé nem feltétlen rossz és káros, ahogy azt sokan elsőre gondolnánk.

Aki ivott már túl sok kávét, az bizonyára nehezen felejti el, mennyire rossz érzés, amikor az embernek dobog a szíve, izgatott, ideges és hajnal háromkor még mindig éberen forgolódik az ágyban. Ez azért van, mert a kávé fokozza a szívritmust, a koffein hatására összeszűkülnek az erek, amik megemelik a vérnyomást és fokozza a gyomorsav termelését is. Kis mértékben épp ezért isszuk, nagymértékben viszont ugyanezek okozzák a kellemetlenségeket. Ritkán halljuk, de nem tanácsos éhgyomorra kávét inni éppen az emésztést fokozó hatása miatt, különösen annak nem, akinek egyébként is problémája van ezzel. A szakember tanácsa szerint étkezés után, tejjel vagy tejszínnel hígítva ők is ihatnak azért kávét, de másoknak sem ajánlja, hogy üres gyomorra lehúzzanak egy feketét.

A kávé vízhajtó hatása segíti a fogyókúrát, persze a folyadékot pótolni kell, de ha elegendő vizet iszunk hozzá, akkor ez nem okozhat problémát. Napi négy kávéban szokták maximálni az ajánlott elfogyasztott mennyiséget. Az sem mindegy azonban, milyen kávét fogyasztunk, hiszen a robusta fajták akár háromszor annyi koffeint is tartalmazhatnak, mint az arabicák.

A kávé antioxidáns és rákmegelőző hatását se felejtsük el. Az antioxidánsok segítenek a szervezetben képződő szabad gyökök ellen, ezek felelősek az öregedésért. Nem is olyan rég írtam a kávéról készült legfrissebb tanulmányokról, ebben a posztban olvashattok például egy kínai tanulmányról, amely feltárta a kávé preventív hatásait is.

A lényeg, hogy ha odafigyelünk a mennyiségre és a minőségre, akkor a kávé alapvetően pozitív élettani hatásokkal bír. Például bizonyított, hogy jobb kedvünk lesz tőle, segít a koncentrációban, ahogy azt már fentebb megtárgyaltuk segíti az emésztést, növeli az aktivitást és segít ellazítani az izmokat, így akár sportoláskor is segítségünkre lehet. De vajon a tavaszi lustaságot is le lehet győzni vele? ;)

A kávé persze nem csak egészséges, de szépségápolási szempontból sem utolsó. Az őrölt kávéból tökéletes peelinget lehet készíteni, ami amellett, hogy eltávolítja az elhalt hámsejteket, serkenti a vérkeringést, segít visszanyerni a bőr feszességét, ami, tekintve, hogy közeledik a tavasz, nem egy utolsó dolog, ugye? És azt tudtátok, hogy a hajunk is csodásan csillogó lehet tőle? A kávé koffeintartalma és ásványi anyag tartalma ugyanis ápolja a hajat, csökkenti a hajhullást, és eltávolítja a fejbőrről a felesleges zsírt, ha a hajpakolásba keveritek. 

Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a különböző netes, kávézással foglalkozó cikkek következtetésein. Csak, hogy egy számot mondjak: a kávé és a rák összefüggéseiről az elmúlt 40 évben kb. 500 tanulmány született, a szívre gyakorolt hatásáról úgy 2000.

Ha kávézásról van szó, továbbra is két, élesen szembenálló tábort ismerek. Az egyik, aki hozzám hasonlóan rajongó, a másik viszont méregnek tartja, de legalábbis hosszú listát írt össze arról, miért ártalmas a kávé, és miért kell teljesen kiiktatni az étrendből. A kávé egészségvédő hatásairól már írtam korábban, ezt a bejegyzést azoknak szánom, akik a hosszú távú és összehasonlító kutatások eredményeit hiányolják - anélkül, hogy rá akarnám beszélni őket a rendszeres kávéfogyasztásra, hiszen, mint minden élelmiszer esetében, itt is léteznek olyan ellenjavallatok, melyeket érdemes megfontolni. 

A kávé jótékony hatásait, vagyis az agyműködés és az anyagcsere serkentését, az izmokra gyakorolt lazító hatását jól ismerjük a hétköznapokból, és főleg ezek miatt fogyasztjuk - amellett persze, hogy finomságnak sem utolsó.

A legátfogóbb kutatás néhány éve jelent meg. Pár kitartó holland kutató ugyanis 13 éven keresztül, 40 ezer ember bevonásával vizsgálta, milyen hatással van a szervezetre a folyamatos koffeinbevitel. A tanulmányból kiderül, hogy a rendszeresen kávézóknál (napi 2-4 csésze kávéval) harmadára csökkent a szív- és érrendszeri problémák kockázata, de azoknál sem volt nagyobb a szívbetegségek előfordulása, akik ennél nagyobb mennyiséget fogyasztottak naponta.

2011-ben egy kínai kutatócsoport igyekezett a kávé és a vérnyomás összefüggéseit vizsgáló összes korábbi tanulmányt összegezni és súlyozni. Nem sokat, összesen hetet találtak alkalmasnak az összevetésre, de ezekből kiderült, hogy aki rendszertelenül, kevés kávét iszik, annak nagyobb valószínűséggel emelkedik meg a vérnyomása, mint aki rendszeresen és viszonylag sokat (legalább 3 csészényit) fogyaszt, ők ugyanis hozzászoknak a koffeinhez. Fontos tudni, hogy vannak, akik egyénileg érzékenyebbek a koffeinre, nekik egy ilyen eredmény hallatán sem ajánlom a kávéadagjuk hirtelen emelését :)

És amúgy sem árt az óvatosság, mert más koffeintartalmú italok esetében ezt a szívvédő hatást nem bizonyították.

Ha azon gondolkodtok, melyik kávékészítési mód a legártalmatlanabb: a szűrt (filteres) vagy instant kávék mértékkel való fogyasztása egészségvédő, ahogy kis mennyiségben a presszókávé is.

Ami a kétségtelenül jótékony hatást illeti: a kávébabban rejlő anyagok bizonyítottan rákellenes hatásúak, hiszen rendkívül magas az antioxidáns tartalmuk. Érdekességként pár méregmegkötő anyag, amit a kávéban találhatunk: cafestol, kahweol, polifenol, kávésav, klorogén. Az antioxidánsok nem csak az igazán agresszív betegségekkel szemben védenek, hanem a napi szintű sejtmegújulásban is segítenek, és védik az ereket a gyulladástól, vagyis a keringési betegségektől is.

Ami igazán érdekes, hogy a már említett kínai kutatás szerint a kávézás akár 46 százalékkal csökkentheti a rák kockázatát - eddig 12 ráktípus, köztük a leukémia és a mellrák esetében is bizonyították a hatást. Arra viszont mindegyik kutatás felhívja a figyelmet, hogy a helyes, mozgásban gazdag életmódnak nagyobb szerepe van a betegségek elkerülésében, mint önmagában a kávézásnak. Szóval, a kávé nem mumus, sőt: könnyen beilleszthető az egészséges táplálkozásba. 

Mostanában mindenhol a zöld kávé jön velem szembe, rengeteget cikkeznek róla, ezért roppant kíváncsi lettem, hogy mi is ez a nagy felhajtás körülötte. Elsősorban a fogyókúrázók őrülnek meg érte, mert az élénkítő hatás mellett állítólag csak úgy falja a kilókat.

A zöld kávé tulajdonképpen a még éretlen, feldolgozatlan kávébab, azaz nincs megpörkölve, ezért nincs meg a jellegzetes, sötétbarna színe. A zöld kávéból készült, gazdag aromájú ital fogyasztása azonban nem csak a közérzetedre, de az egészségedre is kedvező hatással lehet. Lássuk csak, miért!

A zöld kávé hatóanyagainak hasznosságát már több orvosi kutatással is alátámasztották. A legfontosabb hatóanyaga a klorogénsav, egy antioxidáns vegyület, ami az anyagcsere-folyamatok során keletkező szabadgyökök ellen veszi fel sikeresen a harcot. Az antioxidánsok védik a bőrt, fiatalon tartják azt, és segítenek lelassítani az öregedési folyamatokat. És hát állítólag a fogyásban is nagy segítség, sokan esküsznek rá.  

Felfedezték, ugyanis, hogy a klorogénsav hatékonyan csökkenti a vércukorszintet, mivel képes csökkenteni a vékonybélben a glükóz felszívódását, így akadályozva meg, hogy a glükóz bejusson a véráramba és megnövelje a vércukorszintet. Emiatt nem csak a fogyni vágyóknak nyújt segítséget a zöld kávé, hanem a cukorbetegeknek is.

A kávébab serkenti a lassú anyagcserét, és javítja a sejtek mikrokeringését. A zöld kávé csökkenti a táplálékokkal bevitt szénhidrátok zsírrá alakulását, ez pedig azért fontos tény, mert a túlsúly egyik legfőbb felelősei a zsírok mellett a szénhidrátok.

A zöld kávé-fekete kávé esetében is fennáll az, ami a teáknál, vagyis, hogy a zöld kávéban található koffein nem ugyanaz, mint ami a fekete kávéban van, ez ugyanis lassabban szívódik fel, viszont hosszabb időre fejti ki hatását, így sokáig élénken, frissen tart.

A kávé hatásairól a tejhez hasonlóan sok ellentmondásos információ hangzik el. Egészséges, vagy sem? Mennyit és mikor szabad belőle fogyasztani? Mindenkit megnyugtatok: nem kell, hogy bűntudatunk legyen napi pár csésze kávé miatt, persze, csak akkor, ha emellett egészségesen élünk.

Az elmúlt évtizedekben sok olyan kutatásról olvashattunk, aminek az lett az eredménye, hogy a kávé káros az egészségre, és növeli a halálozás kockázatát. Szerencsére nem kell izgulnunk, ugyanis ez így önmagában nem teljesen igaz, sokkal árnyaltabb a kép. Ha csupán azokat a fogyasztókat nézték, akik a kávézás mellett nem folytatnak más káros szenvedélyt – dohányzás, túlzott szénhidrát fogyasztás, alkohol –, akkor az eredmények azt mutatták, hogy a kávéfogyasztók tovább élnek, mint a nem kávézók. Tehát aki egészségesen él, nem pöfékel mellette és nem néz gyakran a pohár fenekére, csupán a kávézás a szenvedélye, az tovább él, mint az ugyanolyan egészséges, de kávét nem fogyasztó társai. Ez jó hír, nem?

A kávé polifenol tartalma miatt az étrendünk egyik legfontosabb antioxidáns-forrása. Bizonyított, hogy az antioxidánsok kiküszöbölik a szabadgyökök hatását, és védik a sejteket az oxidatív károsodásoktól.

A legújabb kutatások szerint ráadásul a kávéban található antioxidáns tulajdonságú flavonoidok mellett a koffeinnek is szerepe lehet az idős korral gyakran együtt járó szellemi hanyatlás megelőzésében, a szellemi frissesség megőrzésében. Számos dietetikai kutatásból az is kiderült, hogy aki rendszeresen kávézik, védelmet élvez olyan betegségek ellen, mint a cukorbetegség, a Parkinson-kór vagy a májcirrózis. A koffein könnyíti a légzést is, mivel a simaizmokat és a tüdő hörgőizmait elernyeszti - nem véletlen, hogy a legtöbb megfázás elleni készítményben is megtalálható. A kávézás a kimerítő fizikai munkát végzők számára is előnyös, a koffein ugyanis segít az izomfáradtság, izomláz legyőzésében.

Egy Svájcban végzett kutatás szerint nem befolyásolja a kávé egészségvédő hatását az, hogy milyen formában isszuk. Teljesen mindegy, hogy tejeskávét, eszpresszót vagy hosszú kávét fogyasztunk, a benne lévő értékes anyagok ugyanúgy hasznosulnak.

A nők esetében valamivel nagyobb a kávé jótékony hatása, mint a férfiaknál.  Míg a férfiaknál 10, addig a nőknél 15 százalékkal alacsonyabb volt a korai halálozás kockázata a naponta legalább két kávét fogyasztók esetében.

Nem kérdés, hogy továbbra is éljenek a kévés pillanatok, ugye?

A kávé már gyermekkorunkban a hétköznapok megszokott részévé vált. Ki ne akart volna csatlakozni a szüleihez, amikor a vasárnapi ebéd után lefőzték a kávét, a levegő megtelt az édeskés, kesernyés illattal és az egésznek volt valami szertartásos ünnepélyessége, aminek a részévé akartunk válni. Gyereknek persze nem szabad, de ettől csak még nagyobb volt a kíváncsiság, hogy milyen lehet ez a tiltott ital? Mint valami varázslatos, titkos, bűvös dolog. És persze, ha elég sóvárogva néztük végig a kávékészítés rituáléját, akkor mégis csak meg lehetett kóstolni: belemártottak egy kockacukrot. Semmihez sem hasonlítható érzés volt, ahogy a kockacukor a kávétól átázva szemcséire olvadt a szánkban, és éreztük, nincs is ennél nagyszerűbb dolog. Pedig rossz volt. Egyszerre volt keserű és mégis túl édes, de a mágia részévé váltunk, szó szerint belekóstolhattunk a nagyok világába, és ezért megérte.

Felnőttként az ember „legális kávéfogyasztóvá” válik, de sokan még ekkor is bűnös élvezetként tekintenek rá. Szeretjük az ízét, a hangulatát, egyedül és társaságban is, és bár sokszor hallunk érveket a kávéfogyasztással szemben, a kávézásnak számos pozitív hatása is van a szervezetünkre. A kávé és a koffein egészségre gyakorolt hatása számos kutatás tárgyát képezte már, és napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül ez a téma.

A kávé koffeintartalma enyhe stimuláló hatást fejt ki a testre és a szellemre. Kísérletek bizonyítják, hogy egy kávé után jobban tudunk koncentrálni, gyorsabban reagálunk és könnyebben megjegyzünk dolgokat. Ez azonban nem igaz azokra, akik rendszeresen túl sok kávét isznak. Ezért, mint mindig, itt is a mértékletességen és a minőségi termékek fogyasztásán van a hangsúly.

A mérsékelt kávéfogyasztás része lehet az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott étrendnek is. A mérsékelt kávéfogyasztás napi 400 mg koffeint jelent, ez hozzávetőlegesen 3-4 csésze kávénak felel meg. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a koffein megtalálható a kávén túl számos más növényben – például a teában, a kakaóbabban és a kóladióban-, így sok más élelmiszerben is. Aki 3-4 csészénél több kávét szeret inni, annak megoldás lehet a koffeinmentes kávé is. Sokan mondják, hogy a kávét erősen szeretik. A kávé íz intenzitása azonban nem függ a koffeintartalomtól, helyette a pörkölés erősségén, a kávé testességén és a keserűségén múlik, de a kávé koncentrációja is hatással van az ízére.

A kávé számos kutatás szerint kifejezetten egészséges. Jótékony hatással van például a szívre és az érrendszerre, és vízhajtó tulajdonsága miatt a vesékre is. Ráadásul magas antioxidáns tartalma miatt a kávé késlelteti az öregedést: kutatások szerint a napi 3-4 csésze kávét fogyasztók tovább élnek, mint akik nem kávéznak. A minőségi kávék mértéktartó fogyasztása tehát nem hogy nem káros, hanem kifejezetten egészséges is lehet, ezért nem kell, hogy a kávéra bűnös élvezetként tekintsünk.